Albérlet rezsi: ki fizeti mit? (víz, gáz, áram, közös költség)

Albérletben a rezsit jellemzően a bérlő fizeti a tényleges fogyasztás alapján (víz, gáz, áram), a közös költséget pedig általában a bérbeadó. Ez azonban megállapodás kérdése: a végső felosztást a bérleti szerződés rögzíti. A mérős, fogyasztásfüggő díjak a bérlőt terhelik, a fenntartási jellegűek a tulajdonost.

Ez a cikk tételesen végigveszi, ki mit fizet — díjfajtánként —, mi a szokásos gyakorlat, és mit érdemes írásban rögzíteni, hogy ne legyen vita.

A fő szabály: fogyasztás vs. fenntartás

A felosztás logikája egyszerű:

• Fogyasztásfüggő díjak (a bérlő használatától függ) → bérlő fizeti: víz, gáz, áram, szemétszállítás, internet.
• Fenntartási / tulajdonosi díjak (a használattól függetlenek) → bérbeadó fizeti: közös költség, lakásbiztosítás, ingatlanadó.

Ez a „default”, amitől a felek a szerződésben eltérhetnek — de csak akkor, ha azt írásban rögzítik.

Tételes felosztás: ki fizeti mit?

Ki fizeti a közös költséget albérletben?

A közös költséget alapesetben a bérbeadó fizeti, mert az a tulajdonhoz kötődik (a társasház üzemeltetése, felújítási alap). A gyakorlatban két megoldás terjedt el:

1. A bérbeadó fizeti, és a bérleti díj már „tartalmazza” — ez a tisztább.
2. A bérlő téríti a közös költség fogyasztásarányos részét (pl. víz, ha a közös költségben van) — ezt tételesen rögzíteni kell.

A felújítási alap és az üzemeltetési rész viszont mindig a tulajdonosé — ezt ne hárítsd a bérlőre.

Két elszámolási modell

A rezsi rendezésére két bevett mód van:

• Mérő szerinti (tényleges): havonta leolvasod az óraállást, és a tényleges fogyasztást fizetteted. Pontos, vitamentes, de adminisztrációt igényel.
• Átalánydíjas (fix rezsi): a szerződésben rögzített fix összeg. Egyszerű, de ha a tényleges fogyasztás eltér, az egyik fél rosszul jár.

A legtisztább a mérő szerinti elszámolás — erről részletesen a rezsielszámolás albérletnél A-Z cikkben írtunk.

Internet és TV: beleszámít a rezsibe?

Az internet/TV előfizetés nem klasszikus közmű. Két eset van:

• A bérlő nevén van a szerződés → ő fizeti közvetlenül, nem része a rezsielszámolásnak.
• A bérbeadó nevén marad → a díjat a bérleti díjba vagy a fix rezsibe építed, és ezt rögzíted.

A lényeg: ne maradjon „szürke zóna” — a szerződés mondja ki, kié.

Mit rögzíts a szerződésben?

A viták 90%-a abból ered, hogy a felosztás nincs leírva. A szerződésben térj ki erre:

• melyik díjat ki fizeti (a fenti táblázat szerint),
• mérő szerinti vagy átalány elszámolás,
• a beköltözéskori óraállások minden mérőn,
• a fizetés és az elszámolás határideje.

A beköltözéskori óraállás kulcsfontosságú — enélkül kiköltözéskor nem lehet pontosan elszámolni, és a kaució rendezése is vitássá válik.

Hol segít a RentTab?

A RentTab bérleményenként nyilvántartja, melyik díjat ki fizeti, rögzíti az óraállásokat, és a hónap végén tételes rezsielszámolást készít — így a „ki fizeti mit?” kérdés egyszer eldől, és minden hónapban automatikusan követhető. A RentTab nem kezel pénzt; a nyilvántartást és az elszámolást támogatja.

Gyakori kérdések

Albérletben ki fizeti a rezsit? A fogyasztásfüggő díjakat (víz, gáz, áram) jellemzően a bérlő, a tényleges fogyasztás alapján. A közös költséget és a biztosítást általában a bérbeadó.

Ki fizeti a közös költséget albérletben? Alapesetben a bérbeadó, mert az a tulajdonhoz kötődik. A felek megállapodhatnak a fogyasztásarányos rész továbbhárításában, ha azt a szerződés rögzíti.

A rezsi benne van a bérleti díjban? Csak ha a szerződés így rendelkezik (átalánydíjas modell). Egyébként a rezsi a bérleti díjon felül, fogyasztás szerint fizetendő.

Ki fizeti a vízdíjat, ha nincs almérő? Almérő nélkül a fogyasztás becsült vagy a közös költségen keresztül oszlik — ezt a szerződésben kell rendezni. Almérő felszerelése pontosabbá teszi az elszámolást.

Mi van, ha a bérlő nem fizeti a rezsit? A tartozás a kaucióból rendezhető a kiköltözéskori elszámolásnál, ha a szerződés és az óraállások ezt alátámasztják.